A DUNASZERDAHELYI CSALLÓKÖZI KÖNYVTÁR RÖVID TÖRTÉNETE

A Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár – melynek fenntartója 2002-től Nagyszombat Megye Önkormányzata -   regionális és városi nyilvános közkönyvtárként fontos közművelődési, kulturális-nevelő tevékenységet folytat régiónkban.

Városunkban a két világháború között már működtek könyvtárak,  melyek tevékenységére, munkájuk eredményeire támaszkodhatott a Csallóközi Könyvtár. A korabeli iskolai könyvtárakban, a Katolikus Ifjúsági Egylet

könyvtárának állományában sok szép könyvet, szakirodalmat és szépirodalmi alkotást megtalálhatott az olvasóközönség. Sajnos a háborúk megtizedelték a könyvtárak állományát. A városi tanács 1946 után felújíttatta a tönkretett könyvtárat azzal a céllal, hogy a város polgárai körében terjesze a kultúrát és az ismereteket. Az akkori könyvtárnak egy alkalmazottja volt. Jelenleg 15 szakdolgozóval  működik a könyvtár.

A könyvtári tevékenység az ötvenes évektől lendült fel. Addigra a könyvtár már rendelkezett szervezési renddel, kölcsönzési szabályzattal és egyéb dokumentumokkal. Az állományt pontosan nyilvántartották és katalogizálták.

A könyvtár 1977-ig többször volt kénytelen változtatni székhelyét. A könyvtári küldetésének, fontosságának megfelelő méltó elhelyezést 1977-ben nyert, amikor átköltözhetett az újonnan épült városi művelődési központba. A Csallóközi Könyvtár székhelye a  mai napig nem változott, így olvasóit a Dunaszerdahely központjában lévő épületben a Csaplár Benedek Művelődési Központban fogadhatja.

A régi könyvtárban két kicsi helyiségben zsúfolódott össze szabadpolcon az egész könyvállomány /kb. 50.000 kötet/. Ma már  minden osztály önálló irodában dolgozva szolgálja a város és környék olvasóközönségét. A könyvállomány időközben megduplázódott (ma már meghaladja a 105 000 kötetet). Helyhiány miatt sajnos nem tudunk külön tanulószobát biztosítani a helyben olvasók, kutatók számára.

Az új elhelyezéssel a  könyvtárban színvonalas szakmai munka kezdőthetett.  Egyre nagyobb szerep jutott az ismeretterjesztő és szakirodalomnak, melyek között megtalálhatóak a társadalomtudományokkal, természettudományokkal, művészetekkel, stb. foglalkozó illetve ilyen témájú publikációk, segédkönyvek /lexikonok, szótárak, enciklopédiák, bibliográfiák/.

Régiónkra nemcsak a kétnyelvűség  jellemző. Mezőgazdasági termelésre kitűnő termőföldjei miatt gyakran „Szlovákia éléskamrájaként“ is emlegették. A gabonafélék termesztése mellett zöldség és gyümölcstermesztés is folyik. Ezekből a tényekből indult ki 1984-ben a Matica Slovenská módszertani központja, amikor létrehozott egy részleget, mely  a KOPIS  (Mezőgazdasági Tájékoztató és Együttműködési Központ, továbbiakban KOPIS) néven vonult be a köztudatba.

A KOPIS elsősorban mezőgazdasági jellegű és témájú könyv és egyéb dokumentum gyűjteménye az akkori Járási Könyvtár könyvállományának részét képezte. A részleg fő feladata a szövetkezetekben, állami gazdaságokban tevékenykedő mezőgazdasági szakemberek információval és megfelelő publiká- ciókkal történő ellátása. A részleg sok növény- és állattartással foglalkozó   illetve a mezőgazdaság egyéb területeit érintő dokumentumot gyűjtött össze. A Csallóközi Könyvtár szakirodalmi részlegén még most is megtalálhatók az értékesebb, a KOPIS által megszerzett publikációk. A mai napig örömmel felhasználják olvasóink az állatorvosi szakirodalmat, mely téma szintén a KOPIS gyűjtőkörébe tartozott.

A KOPIS-ban négy szakember tevékenykedett. Ebből két könyvtáros, egy angol-orosz fordító, valamint egy szakelőadó, aki  a mezőgazdasági szakemberekkel tartotta a kapcsolatot. A KOPIS különféle szakmai témájú szemináriumokat szervezett, ahol a szakemberek hasznos eszmecserét folytathattak egymással. Kiállítások és egyéb rendezvények is tarkították tevékenységüket. A KOPIS a Járási Mezőgazdasági Osztály épületében működött. 1989 után a központ életében gyökeres változások történtek. Könyvállománya és egyéb berendezései a Járási Könyvtárhoz csatolódtak. A fölös példányok a régióban tevékenykedő falusi könyvtárakhoz kerültek, a KOPIS törzsállománya pedig a Járási Könyvtár könyvállományát gazdagította. Ezt az állományrészt a mai napig aktívan használják főiskolás és magángazdálkodást folytató olvasóink.

A Dunaszerdahelyi Járási Könyvtár 1991-ben új osztállyal bővült. Meg-

kezdte tevékenységét a nemzetiségi bibliográfiai osztály, a Bibliografia Hungarica. A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának és a Szlovák Nemzeti Könyvtárnak a felkérésére elvállalta a Szlovákiában megjelenő magyar nyelvű folyóiratok bibliográfiai feldolgozását. Az 1989-es rendszerváltást követő politikai helyzet ösztönzőleg hatott a Szlovákiában élő magyar értelimiségre, sorra alakultak a könyvkiadók, új folyóiratok jelentek meg, sajnos egy részük tiszavirág-életűnek bizonyult.

Az adatfeldolgozás számítógépen történik, a könyvtár a feldolgozott információkat interneten keresztül juttatja el a szlovák nemzeti bibliográfia központi adatbázisába.

A Bibliografia Hungarica megbízható adatokat kínál arról a szellemi tevékenységről, amelyet napjainkban az ország területén élő magyarok végeznek, és azokról az írásbeli művekről, amelyeket megalkottak. Segítséget nyújt ahhoz is, hogy információkat szerezhessünk a világban szétszóródott, Szlovákiából elszármazott magyarokról, akik az irodalomban, a tudományban és más szellemi ágazatokban, valamint a magyar diaszpóra vallási, művelődési, politikai és társadalmi közösségeiben az átlagosnál fontosabb munkát végeztek, és jelentősebb eredményeket értek el. Bizonyos ideig tartó szünetelés után, ez a tevékenység újra beindult és folyamatosan zajlik. 

A Dunaszeredahelyi Csallóközi Könyvtár nyilvános közkönyvtár.

Olvasóinak könyv- és folyóiratkölcsönzéssel, bibliográfiai szolgáltatásokkal, szaktanácsadással nyújt segítséget. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya és az alapvető polgári és szabadságjogok szellemében általános hozzáférést biztosít a már megjelent dokumentumokhoz, valamint ezekhez igazodnak szolgáltatásai is. A könyvtárhasználók és a Csallóközi Könyvtár viszonyát a Könyvtári és Kölcsönzési Szabályzat rögzíti.

A könyvtárak küldetése manapság már nem merül ki a könyvek, egyéb publikációk és dokumentumok gyűjtésében, feldolgozásában, kölcsönzésében a tájékoztatásban. A könyvek segítségével a könyvtár kulturális ismeretterjesztő tevékenységet folytat,  közösségi színtérré vált, rendezvényeket szervez gyermekeknek, felnőtteknek, különböző érdekeltségű csoportok számára egyaránt. Akcióinkkal igyekszünk minél színvonalasabban segíteni a könyvtár népszerűsítését, olvasóinknak pedig szabadidejük hasznos eltöltését. Szorosan együttműködünk oktatási intézményekkel, társadalmi szervezetekkel.      

A könyvek nagy mennyiségű ismeretanyagot, tudást rejtegetnek gyermeknek, felnőttnek egyaránt. Ezt a rejtett ismeretanyagot a könyvtár feladata felfedni olvasói előtt. Az olvasóvá nevelést már kicsi kortól kell kezdeni, ezért legkisebb olvasóinknak mesedélutánokat, beszélgetéseket, vetélkedőket, író-olvasó találkozásokat szervezünk, ahol személyesen találkozhatnak a könyvek szerzőivel, illusztrátoraival, folyóiratok szerkesztőivel - továbbá rajz és könyvkiállítások próbálják felkelteni érdeklődésüket a könyvek iránt. Immár hagyománnyá vált az évente megrendezett egész estét betöltő interaktív program gyermekek részére az Egy éjszaka Anderseennel, amelyet már 2004-től rendszeresen megszervez. A könyvtár dolgozói folyton keresnek valamilyen újszerű és korszerű lehetőségeket, amelyekkel főleg a gyermekeket de a felnőtt olvasókat is rávezethetik az olvasás élvezetének megismerésére.

Mindehhez a könyvtárosok szaktudásán kívül nagy adag elhiva- tottság, lelkesedés is szükséges. Munkájuk során a legnagyobb örömet az okoz, ha igyekezetük sikerrel jár és be tudják csalogatnia a könyvtárba az embereket - kicsiket, felnőtteket, nyugdíjasokat - akiknek kellemes szórakozást, pihenést, tudást biztosíthatnak  a könyvek segítségével.